Az elmúlt másfél év során, de különösképpen 2018 tavasza óta fővárosi és vidéki lakosként egyaránt úgy érezhettük, mintha valami gond lenne a szemétszállítás kapcsán. A lakosság többsége nyilván pozitívan fogadta a tényt, hogy a területtől függően havi, kéthavi olykor negyedéves időszakonként érkező szemétszállítási számlák „elmaradtak”, miközben a kukákat továbbra is rendszeresen ürítették, ugyanakkor azt más sokkal kevesebben fogadták örömmel, amikor a megszokott szállítási rend ellenére a kukák ürítése elmaradt. Azt pedig főleg nem szívlelte senki, amikor – mint később kiderült tévedésből vagy hibából kifolyólag – több százezres, olykor milliós számlákat küldött ki a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.

Az NHKV, amely a kormány kvázi „újraállamosítási” programjának részeként, „a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása érdekében” jött létre és hivatalosan egy kisebb, olcsóbb, hatékonyabb szervezet akart lenni az egyébként éves szinten több tízmilliárdos forgalmú, tulajdonosi szempontból korábban meglehetősen sokszínű hulladékgazdálkodási piacon. A koncepció magában nem volt rossz ötlet, a szinte alapvető jognak minősülő szolgáltatások elérését biztosító, illetve az oligopol és monopol berendezkedésnek és az ezek által hordozott veszélyeknek leginkább kitett piaci szegmensek felett őrszemként funkcionáló állami holdingok a világ számos országában működnek évtizedek óta.

Az NHKV-ból tehát nem a szándék és a koncepció hiányzott, hanem a megvalósítás. Az, hogy egy ekkora szervezetet nem lehet egyik napról a másikra élesben felállítani nyilvánvaló volt mindenki számára, aki valaha is igazgatott egy átlagos háztartásnál nagyobb egységet, így kértek is az átállásra három, majd újabb három hónapot. De a rendszer csak nem akart elindulni, még annak ellenére sem, hogy az NHKV módszeresen kezdte el maga alá szervezni a meglévő infrastruktúrát, sokszor a korábbinál lényegesen rosszabb feltételekkel. Az NHKV által koordinált finanszírozás még úgy ahogy, a szintén általuk „átvett” számlázás ugyanakkor sehogy sem akar működni, ami több korábban működő és prosperáló céget is a tönk szélére sodort.

A VIII. kerület mindeddig lényegében szerencsésnek mondhatta magát, mert a fővárosban az FKF és társvállalatai az NHKV oldaláról is kiemelt partnernek számítanak. Ennek ellenére a budapesti helyzeten is látszott, hogy akadnak problémák. Nekem például feltűnt, hogy a környékünkön mintha ritkábban ürítenék a köztéri kukákat, az FKF felszámolta a szelektív szigetei nagy részét, kevesebbet járt a környéken az utcaseprő brigád, a parkokat is ritkábban takarították az illegálisan elhelyezett hulladék pedig még a korábbinál is tovább rontotta a levegőt.

Az, hogy ez a történet hova tart, nem tudható, az I. kerületben már hónapok óta gond van a háztartási szelektív hulladékszállítás körül, Zuglóban a közterületi hulladékgyűjtés kezd problémás lenni, de ez a helyzet még istenes a vidékihez képest. A Zöld Híd Nonprofit Kft. a héten jelentette be, hogy péntektől felfüggeszti szolgáltatásait több Pest és Nógrád megyei településen, így nem fogják elszállítani a hulladékot, mert a NHKV nem fizette ki az eddig elvégzett munkájuk után a fedezetet. Elmondásuk szerint havonta kb. 130 millió Forinttal kapnak kevesebb forrást annál, mint amiből korrekt szinten lehetne tartani a szolgáltatást. A kulcsszó itt a korrekt, ami mint tudjuk egy az optimálisnál alacsonyabb szintű állapot, egy olyan színvonal, aminek az elfogadásához engednünk kell az elvárásainkból.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a helyzettel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, és nem engednek a rezsicsökkentésből sem, így ha kell, akkor a katasztrófavédelem fogja átvenni a szolgáltatást, ami bár nem cél, de még lehet realitás. Ez mondjuk különösképpen pikáns azt tekintve, hogy az NHKV idén az előzetesen becsült 4,2 milliárd Forint felett további négymilliárd Forintot kap az államtól – tehát lényegében az eredeti tervhez képest szinte kétszeres büdzséből dolgoznak – és arra sem ad választ, hogy a kifejezetten nem ezt a célt szolgáló katasztrófavédelem mégis meddig lenne képes viselni ennek a feladatnak a terheit (lényegében infrastruktúra és megfelelő géppark nélkül). Az pedig már csak hab a torán, hogy ez a megoldás lényegében csődbe vinné azokat a korábban működő és profitot termelő cégeket, melyek az NHKV hiányában a mai napig folytathatnák a tevékenységüket, még akkor is, ha annak ára – számos körülmény együttes hatására – magasabb lenne mint korábban volt.

Az ügy jelenleg Észak-Pest megyei és Nógrád megyei településeket érint, köztük Veresegyházát, Gödöllőt, Fótot és Balassagyarmatot, de az NHKV jelenlegi állását tekintve nem kizárt hogy tovább fog gyűrűzni. Az, hogy ez az ügy mikor lesz megoldva egyelőre nem tudjuk, főleg hogy az NHKV-nál pillanatnyilag azt sem tudják megmondani, hogy a 2017-es évre vonatkozólag öt vagy tizenötmilliárd Forint lett a hiány, nincs a 2017-es évre kész mérlegük, továbbra is hiányos és hibás számlázás, 2017 eleje óta függő tételek futnak a rendszerben és ketyeg a főleg MKB-től felvett 45-50 milliárd Forintos működési hitel is.

Az már a rendszerváltás előtt is megállapításra került, hogy az állam nem felétlenül lesz jó gazda, ahhoz ugyanis mindig több kell a puszta hatalomnál. Úgy látszik ezt a leckét egyesek nem tudták megtanulni, aminek ékes példája nem csak az NHKV esete, hanem az újraállamosított közműszolgáltatóké, az iskolafenntartóé, a tanszerellátóé, az ÁEEK-é és a jelentős részben újra állami kézbe vett közlekedési társaságoké…